A l� t�rt�nete

A l� (Equus caballus) az eml�s�k (Mammalia) oszt�ly�nak a p�ratlanujj� pat�sok (Perissodactyla) rendj�hez, ezen bel�l a l�f�l�k (Equidae) csal�dj�hoz tartoz� faj. Ma m�r csak h�zias�tott vagy h�zias�tottb�l visszavadult form�iban ismert. Legk�zelebbi rokona a vadl� (Equus ferus). Egyes n�zetek szerint a l� �s a vadl� egyazon faj, az Equus ferus elt�r� alfajai. Ebben az esetben a l� fogalm�t t�gabban haszn�lhatjuk, amelybe bele�rtj�k a vadlovat is, amelyt�l a h�zias�tott alfajt a h�zil� n�vvel k�l�nb�ztethetj�k meg (Equus ferus caballus).

T�rzsfejl�d�s 

A ma ismert l� (Equus caballus vagy Equus ferus caballus) hossz� t�rzsfejl�d�s sor�n v�lt olyann�, amilyennek ma ismerj�k. Ez a t�rzsfejl�d�s t�bb mint 60 milli� �vre ny�lik vissza. Az els� „�sl�”, az Eohippus a 75 milli� �vvel ezel�tt �lt Cpndylarthrus fajok egyik�b�l fejl�d�tt ki, melyek kuty�n�l nem voltak nagyobbak, l�baikon �t-�t ujj volt, �s minden ujjukon pataszer� elszarusodott k�pz�dm�nyt viseltek. K�s�bb a l� evol�ci�j�ban a legjelent�sebb v�ltoz�s a l�b �talakul�sa (az ujjak folyamatos visszafejl�d�s�vel) volt.

A l�f�l�k t�rzsfejl�d�s�nek l�p�sei:

• Eohippus – kb. 60 milli� �ve, az eoc�n korban jelent meg.

El�ls� l�bain n�gy-n�gy, m�g a h�ts�kon m�r csak h�rom-h�rom ujja volt. Ujjaikon a kuty�k�hoz hasonl� ujjp�rn�k voltak (Ezek marad�ka a l� l�b�n l�that� �n. szarugesztenye vagy szarusarkanty�.) �tlagos magass�ga 36 cm lehetett (t�bb k�l�nb�z� m�ret� v�ltozat is l�tezett. A legkisebb 25 cm, m�g a legnagyobb 50 cm magas lehetett.). �l�helyei felt�telezhet�en laza talaj� �serd�k, v�zpartok �s iszapos ter�letek voltak. Fogazata alapj�n lombev� volt, az alacsonyabb cserj�k �s az aljn�v�nyzet leveleit ehette, de m�r megjelentek a f�ev�sre val� �tt�r�s kezdeti jelei. Sz�rzet�nek sz�ne nem ismert, de �letm�dja alapj�n a tud�sok legink�bb a szarvashoz hasonl�, barna, pettyes bund�val k�pzelik el.

• Mesohippus �s Miohippus – kb. 25-40 milli� �ve az oligoc�n korban jelentek meg.

A Mesohippus �s a valamivel fejlettebb Miohippus k�t hasonl�, �s r�szben egym�st k�vet� id�ben �lt �sl� volt. Mind a n�gy l�bukon h�rom ujjuk volt, k�z�l�k a valamivel vastagabb k�z�ps�re nehezedett a legnagyobb s�ly. T�pl�l�kuk kezdetben legink�bb puha lomb� f�k �s cserj�k hajt�sai voltak.
10-25 milli� �vvel ezel�tt, a mioc�n korban az �serd�ket szavann�k, sztyepp�k v�ltott�k fel, amihez az �llatok �gy alkalmazkodtak, hogy fogazatuk egyre ink�bb alkalmass� v�lt a f�f�l�k fogyaszt�s�ra, valamint nyakuk megny�lt, hogy k�nyelmesen el�rj�k a f�vet. Szem�k is megv�ltozott, a fej oldal�ra tol�dott el, �gy l�t�ter�k megn�tt (b�r a binokul�ris l�t�mez� cs�kkent.), �gy k�nnyebben �szrevett�k a k�zeled� ragadoz�kat.

• Merychippus

A Miohippus-b�l alakult ki. M�g mindig t�bb ujja volt, de m�r a tests�ly nagy r�sze a k�z�ps� ujjon volt. L�bain m�r pata volt.

• Pliohippus – kb. 6 milli� �ve jelent meg.

Az els� �sl�, melynek minden l�b�n egy ujj volt. Ujjain a mai lovak�hoz teljesen hasonl� pata volt.

• Equus caballus – kb. 1 milli� �vvel ezel�tt jelent meg.

Nem m�s mint a ma �l� l�. K�s�bb t�bb v�ltozat is kialakult.

A l� h�zias�t�sa 

A l� h�zias�t�sa a korai civiliz�ci�k idej�n, nagyj�b�l 5000 �vvel ezel�tt, K�z�p-�zsi�ban kezd�d�tt (botaji kult�ra), majd a mai D�l-Oroszorsz�g, illetve Mezopot�mia ter�let�n folytat�dott. A nom�d l�tart�k hamarosan r�j�ttek, hogy a lovon sz�ll�thatj�k felszerel�s�ket, elkezdt�k teh�t m�lh�s lovakk�nt haszn�lni �ket.