Fregtelents
Az utbbi vekben az orszgot jrva az tapasztalhat, hogy a ltartk s a lovak szma, ha lassan, de nvekszik. A munkavgzs, a sport vagy a hobbi cljbl tartott lovak egszsgnek a megõrzse rdekben a parazitk okozta bntalmakrl sem szabad elfelejtkezni. Az llatokban s/vagy az azokon, nem ritkn tmegesen elõfordul lõskdõk legtbbszr nem okoznak szembetûnõ tneteket. Emiatt a lval foglalkozk tbbsge nem fordt kellõ figyelmet a parazitk elleni kzdelemre, holott ezek kedvezõtlenl befolysoljk a lovak egszsgi llapott s teljestmnyt. Az idõszakonknti vagy rendszeres vdekezs azrt is fontos, mert a freglõskdõk esetenknt slyos megbetegedst, sõt a lovak elhullst is okozhatjk. A parazits fertõzttsgeknek klnsen a vemhes kanck s a csikk krben van nagy jelentõsge, mert megfigyelsek szerint szmos parazitafaj knnyebben s nagyobb szmban kpes megtelepedni bennk. Ezek kz tartznak a trpefonlfrgek, az orsfrgek a vastagblfrgek s a legeltetett lovak krben elõfordul galandfrgek, amelyek kzl tbb faj egyedei egyidejûleg lehetnek jelen az llatok blcsatornjban. A frgek tpllkelvonssal, toxikus anyagok termelsvel, valamint egyb mdon rontjk a vemhes kanck anyagforgalmt s a fertõzõ betegsgekkel szembeni immunizlhatsgt, amely kros hatssal van a magzatok fejlõdsre s a megszletett csikk klnfle krokozkkal szembeni vdettsgre. Slyos fok fertõzttsg esetn olyan mrtkû egszsgkrosodst okozhatnak, amely miatt a kanca elvetlhet, sõt el is hullhat!
A ltartk kzl sokan gy gondoljk, hogy a vemhes lovaknl nem szabad fregellenes kezelseket vgezni, mert a ksztmnyek veszlyt jelentenek a kancra s klnsen a magzatra. Ez a vlemny azonban tves! Legtbbszr azonban szksg van a kanck vemhessg alatti fregtelentsre! A csikk egszsgvdelme miatt is indokolt, mivel az jszltt llatok elsõsorban az anyjuktl fertõzõdhetnek parazitkkal, amelyeknek a teje freglrvkat tartalmazhat s/vagy a blsarukkal rlõ parazitapetkkel szennyezhetik a krnyezetet. Az utbbinak azrt van gyakorlati jelentõsge, mert a vemhes llatokbl ltalban nagyobb szmban rlnek a parazitk peti, msfelõl a nhny hetes csikk elõszeretettel nyalakodnak, gyakori kztk a blsrevs (koprofgia). A szakszerû s hatkony fregtelents rdekben a vemhes s a szoptat lovak elõzetes parazitolgiai vizsglatt clszerû elvgeztetni. Ennek eredmnye alapjn lehet kivlasztani a leghatsosabb ksztmnyt, tudniillik nem mindegyik puszttja el az sszes parazitt, illetve vannak olyan hatanyagok, amelyekkel szemben a korbban rzkeny lõskdõk ellenllv vltak!
A fiatal csikkban n. korral sszefggõ parazits fertõzttsgek fordulnak elõ. A megszletsk utn legkorbban a trpefonlfrgessg jelentkezhet. Az jszltt llatok legtbbszr a fertõztt kanca tejvel veszik fel a fertõzõ lrvkat. A kifejlett frgek mindssze 8-9 mm hosszak, ezrt nevezik trpefonlfregnek. Leggyakrabban a flvesnl fiatalabb csikk vkonybelben lõskdnek, ahol tpllkozsukkal s kivlasztott anyagaikkal enyhbb-slyosabb hurutos blgyulladst okozva zavart szenved a lovak emsztse s a tpllk felszvdsa. Slyos fertõzttsg esetn a csikknl tvgytalansg, hasmens, klika s lesovnyods mutatkozhat. A kanck vemhessge alatti tbbszri, szakszerûen vgzett fregtelentsvel megakadlyozhat a lrvk rlse a tejjel, s ily mdon a csikk fertõzõdse.
Az orsfrgek okozta orsfrgessg a lovak egyik legjelentõsebb parazits bntalma. Leggyakrabban a legelõn tartott nvendk lovak krben fordul elõ, de az istllkban s karmokban zsfoltan tartott csikk krben is gondot okozhat. A termetes, 20-40 cm hossz, hengeres alak frgek (1. s 2. kp) ltalban nhny hnapig, olykor egy-kt vig lõskdnek a vkonyblben. A blsrral igen nagy szmban, naponta rlõ petkben nhny ht alatt kifejlõdnek a fertõzõ lrvk, amelyeket szennyezett takarmnnyal, ivvzzel vagy alommal vesznek fel a lovak. A vkonyblben kiszabadult lrvk a mjba, onnt a tdõbe vndorolnak, majd visszatrnek a vkonyblbe, ahol a fertõzõdst kvetõ kb. 3 hnap mlva vlnak ivarrett. A tdõben tmegesen vndorolva hurutos tdõgyulladst okozhatnak, emiatt lgzõszervi tnetek, pl. khgs s orrfolys jelentkezhet. Amennyiben csak egy-kt freg tartzkodik a vkonyblben, gy az llatok tnetmentesek maradnak. Nagyobb szm freg megtelepedse blgyulladst okoz, emiatt a tpllk emsztse s felszvdsa zavart szenved. Az orsfrgek tpllkot vonnak el, s mrgezõ anyagokat vlasztanak ki. A csikk fejlõdskben visszamaradnak, szervezetk ellenll kpessgnek cskkense miatt nõ a krokozk irnti fogkonysguk, a vakcinzs ellenre a vrusok s baktriumok elleni vdettsg nem lesz megfelelõ. Az erõsen fertõzttek szõrzete borzolt, tompa fnyû, rendellenesen nagy s n. lg hasuk van, a korbban j kondciban lvõk rvid idõn bell lesovnyodnak. A frgek ltal kivlasztott toxikus anyagok miatt idegrendszeri tnetek, pl. grcs, izgatottsg s/vagy izommerevsg jelentkezhet. Felfvdssal s heves klikval jr blbetremkedst, bleltmõdst, blelzrdst, olykor hashrtyagyulladssal jr bltfrdst okozhatnak a vkonyblben megtelepedett nagymretû frgek. Ezek az esetek azonnali beavatkozst ignyelnek, elõfordulhat azonban, hogy a csik hirtelen elhullik. Az orsfrgekkel fertõztt kanckat a vrhat ells elõtti hetekben legalbb kt alkalommal kell fregtelenteni. Az orsfregellenes kezelst a csikknl mr egy hnapos korukban el kell kezdeni, amelyet a felnõtt llatokhoz kpest gyakrabban, flves korukig 4-6 hetente ajnlatos megismtelni. A nem kvnatos mellkhatsok megelõzse rdekben figyelmet kell fordtani a csikk testtmegnek helyes becslsre. A takarmnyba vagy ivvzbe kevert fregtelentõk adsakor fontos szempont, hogy az llatok elfogyasszk a szksges mennyisgû hatanyagot. A nvendk lovak slyos fok orsfrgessgnek a gyanja esetn a fregtelentskor krltekintõen kell eljrni, mert a tmegesen elpusztul frgek veszlyeztethetik az llatok egszsgt, sõt lett is! A gygyszer hatsra kirlõ nõstny frgek hatalmas mennyisgû pett tartalmaznak, ezrt jrvnytani szempontbl fontos, hogy a kezelst kvetõ nhny napban sszegyûjtsk s megsemmistsk az llatok blsart. Ennek azrt van klnsen nagy jelentõsge, mert a vastag burkuk miatt a petk igen ellenllak, a bennk kifejlõdtt fertõzõ lrvk kedvezõ krlmnyek kztt akr 5 ven t kpesek megõrizni letkpessgket.
A vastagblfrgessg haznkban is a lovak legelterjedtebb s leggyakoribb parazitzisa, amelyet szmos fregfaj okozhat. Ezek csak ritkn idznek elõ klinikai tnetekkel jr megbetegedst, leginkbb a 2-3 vesnl fiatalabb lovakban. Krttelk a fertõzst okoz faj(ok)tl, a fertõzttsg mrtktõl s az llatok kortl fggõen vltozik. llat-egszsggyi s gazdasgi jelentõsge a vastagblfrgek lovakban fejlõdõ lrvinak van, amelyek esetenknt jelentõs mrtkben krosthatjk a lovak egszsgi llapott, teljestmnyt, sõt azok elhullst is okozhatjk. A forgalomban lvõ ksztmnyek mindegyike alkalmas a vakblben s a vastagblben lõskdõ kifejlett frgek elpuszttsra. A krtani szempontbl jelentõsebb lrvk ellen azonban nem ilyen knnyû vdekezni. A bntalom elleni tervszerû vdekezshez llatorvos tancst kell krni.
A lovak galandfrgessgnek elõfordulsrl s jelentõsgrõl vtizedeken keresztl alig lehetetett hallani, mert csak elvtve llaptottk meg. Sokig gy gondoltk, hogy a bntalom ritkn fordul elõ, s nem okoz llat-egszsggyi problmt. A legjabb kutatsok eredmnyei viszont azt jelzik, hogy a galandfrgek (3. kp) szmuktl fggõen eltrõ mrtkben, de kedvezõtlenl befolysoljk az llatok egszsgi llapott. Brmely ivar s kor lban elõfordulhatnak, de a fiatalabb, 1-2 vesekben gyakrabban. A galandfrgek fejlõdsvel magyarzhat, hogy csak a legelõre jr vagy a fertõztt legelõrõl szrmaz takarmnnyal etetett llatokban alakulhat ki a bntalom. Lovanknt nem ritkn tbb szz, sõt ezernl is tbb freg mechanikailag s kivlasztott anyagai rvn zavarja a belek mûkdst, a bl nylkahrtyjnak mlyre terjedõ gyulladst okozza. A tpllk felszvdsa zavart szenved, emsztsi zavarok jelentkezhetnek, az llatok kondcija romlik. Nem ritkn hasmens s anmia tnetei mutatkoznak. A galandfrgessg miatt gyakrabban jelentkezik klika. Sok galandfreg a vkonybl s a vakbl tallkozsnl rszben vagy teljesen elzrhatja a bl regt. A galandfrges llatokban a blfal betremkedhet, vagy megrepedhet, olykor elhullssal jr blcsavarods alakulhat ki. Galandfrgessg esetn a legelõre jr lovakat olyan hatanyag ksztmnnyel kell rendszeresen kezelni, amely kpes elpuszttani ezeket az lõskdõket is.
Tudomsul kell venni, hogy parazitamentessg nem rhetõ el a lovaknl, de a fertõzttsget okoz lõskdõk ismeretben tervszerûen s szakszerûen vgzett vdekezssel hatkonyan s gazdasgosan mrskelhetõ, ill. megelõzhetõ a lthatatlan lõskdõk okozta krttel. A kanck s a csikk kezelsekor a velk egy krnyezetben tartott, valamint az odarkezõ lovak fregtelentst is el kell vgezni. Figyelmet kell fordtani az etetõ- s itateszkzk, valamint az istllk, a karmok s a legelõk higinijra is.
Dr. Farkas Rbert |