Az utóbbi években az országot járva az tapasztalható, hogy a lótartók és a lovak száma, ha lassan, de növekszik. A munkavégzés, a sport vagy a hobbi céljából tartott lovak egészségének a megõrzése érdekében a paraziták okozta bántalmakról sem szabad elfelejtkezni. Az állatokban és/vagy az azokon, nem ritkán tömegesen elõforduló élõsködõk legtöbbször nem okoznak szembetûnõ tüneteket. Emiatt a lóval foglalkozók többsége nem fordít kellõ figyelmet a paraziták elleni küzdelemre, holott ezek kedvezõtlenül befolyásolják a lovak egészségi állapotát és teljesítményét. Az idõszakonkénti vagy rendszeres védekezés azért is fontos, mert a féregélõsködõk esetenként súlyos megbetegedést, sõt a lovak elhullását is okozhatják. A parazitás fertõzöttségeknek különösen a vemhes kancák és a csikók körében van nagy jelentõsége, mert megfigyelések szerint számos parazitafaj könnyebben és nagyobb számban képes megtelepedni bennük. Ezek közé tartóznak a törpefonálférgek, az orsóférgek a vastagbélférgek és a legeltetett lovak körében elõforduló galandférgek, amelyek közül több faj egyedei egyidejûleg lehetnek jelen az állatok bélcsatornájában. A férgek táplálékelvonással, toxikus anyagok termelésével, valamint egyéb módon rontják a vemhes kancák anyagforgalmát és a fertõzõ betegségekkel szembeni immunizálhatóságát, amely káros hatással van a magzatok fejlõdésére és a megszületett csikók különféle kórokozókkal szembeni védettségére. Súlyos fokú fertõzöttség esetén olyan mértékû egészségkárosodást okozhatnak, amely miatt a kanca elvetélhet, sõt el is hullhat!

A lótartók közül sokan úgy gondolják, hogy a vemhes lovaknál nem szabad féregellenes kezeléseket végezni, mert a készítmények veszélyt jelentenek a kancára és különösen a magzatára. Ez a vélemény azonban téves! Legtöbbször azonban szükség van a kancák vemhesség alatti féregtelenítésére! A csikók egészségvédelme miatt is indokolt, mivel az újszülött állatok elsõsorban az anyjuktól fertõzõdhetnek parazitákkal, amelyeknek a teje féreglárvákat tartalmazhat és/vagy a bélsarukkal ürülõ parazitapetékkel szennyezhetik a környezetet. Az utóbbinak azért van gyakorlati jelentõsége, mert a vemhes állatokból általában nagyobb számban ürülnek a paraziták petéi, másfelõl a néhány hetes csikók elõszeretettel nyalakodnak, gyakori köztük a bélsárevés (koprofágia). A szakszerû és hatékony féregtelenítés érdekében a vemhes és a szoptató lovak elõzetes parazitológiai vizsgálatát célszerû elvégeztetni. Ennek eredménye alapján lehet kiválasztani a leghatásosabb készítményt, tudniillik nem mindegyik pusztítja el az összes parazitát, illetve vannak olyan hatóanyagok, amelyekkel szemben a korábban érzékeny élõsködõk ellenállóvá váltak!

A fiatal csikókban ún. korral összefüggõ parazitás fertõzöttségek fordulnak elõ. A megszületésük után legkorábban a törpefonálférgesség jelentkezhet. Az újszülött állatok legtöbbször a fertõzött kanca tejével veszik fel a fertõzõ lárvákat. A kifejlett férgek mindössze 8-9 mm hosszúak, ezért nevezik törpefonálféregnek. Leggyakrabban a félévesnél fiatalabb csikók vékonybelében élõsködnek, ahol táplálkozásukkal és kiválasztott anyagaikkal enyhébb-súlyosabb hurutos bélgyulladást okozva zavart szenved a lovak emésztése és a táplálék felszívódása. Súlyos fertõzöttség esetén a csikóknál étvágytalanság, hasmenés, kólika és lesoványodás mutatkozhat. A kancák vemhessége alatti többszöri, szakszerûen végzett féregtelenítésével megakadályozható a lárvák ürülése a tejjel, és ily módon a csikók fertõzõdése.

Az orsóférgek okozta orsóférgesség a lovak egyik legjelentõsebb parazitás bántalma. Leggyakrabban a legelõn tartott növendék lovak körében fordul elõ, de az istállókban és karámokban zsúfoltan tartott csikók körében is gondot okozhat. A termetes, 20-40 cm hosszú, hengeres alakú férgek (1. és 2. kép) általában néhány hónapig, olykor egy-két évig élõsködnek a vékonybélben. A bélsárral igen nagy számban, naponta ürülõ petékben néhány hét alatt kifejlõdnek a fertõzõ lárvák, amelyeket szennyezett takarmánnyal, ivóvízzel vagy alommal vesznek fel a lovak. A vékonybélben kiszabadult lárvák a májba, onnét a tüdõbe vándorolnak, majd visszatérnek a vékonybélbe, ahol a fertõzõdést követõ kb. 3 hónap múlva válnak ivaréretté. A tüdõben tömegesen vándorolva hurutos tüdõgyulladást okozhatnak, emiatt légzõszervi tünetek, pl. köhögés és orrfolyás jelentkezhet. Amennyiben csak egy-két féreg tartózkodik a vékonybélben, úgy az állatok tünetmentesek maradnak. Nagyobb számú féreg megtelepedése bélgyulladást okoz, emiatt a táplálék emésztése és felszívódása zavart szenved. Az orsóférgek táplálékot vonnak el, és mérgezõ anyagokat választanak ki. A csikók fejlõdésükben visszamaradnak, szervezetük ellenálló képességének csökkenése miatt nõ a kórokozók iránti fogékonyságuk, a vakcinázás ellenére a vírusok és baktériumok elleni védettség nem lesz megfelelõ. Az erõsen fertõzöttek szõrzete borzolt, tompa fényû, rendellenesen nagy és ún. lógó hasuk van, a korábban jó kondícióban lévõk rövid idõn belül lesoványodnak. A férgek által kiválasztott toxikus anyagok miatt idegrendszeri tünetek, pl. görcs, izgatottság és/vagy izommerevség jelentkezhet. Felfúvódással és heves kólikával járó bélbetüremkedést, béleltömõdést, bélelzáródást, olykor hashártyagyulladással járó bélátfúródást okozhatnak a vékonybélben megtelepedett nagyméretû férgek. Ezek az esetek azonnali beavatkozást igényelnek, elõfordulhat azonban, hogy a csikó hirtelen elhullik. Az orsóférgekkel fertõzött kancákat a várható ellés elõtti hetekben legalább két alkalommal kell féregteleníteni. Az orsóféregellenes kezelést a csikóknál már egy hónapos korukban el kell kezdeni, amelyet a felnõtt állatokhoz képest gyakrabban, féléves korukig 4-6 hetente ajánlatos megismételni. A nem kívánatos mellékhatások megelõzése érdekében figyelmet kell fordítani a csikók testtömegének helyes becslésére. A takarmányba vagy ivóvízbe kevert féregtelenítõk adásakor fontos szempont, hogy az állatok elfogyasszák a szükséges mennyiségû hatóanyagot. A növendék lovak súlyos fokú orsóférgességének a gyanúja esetén a féregtelenítéskor körültekintõen kell eljárni, mert a tömegesen elpusztuló férgek veszélyeztethetik az állatok egészségét, sõt életét is! A gyógyszer hatására kiürülõ nõstény férgek hatalmas mennyiségû petét tartalmaznak, ezért járványtani szempontból fontos, hogy a kezelést követõ néhány napban összegyûjtsék és megsemmisítsék az állatok bélsarát. Ennek azért van különösen nagy jelentõsége, mert a vastag burkuk miatt a peték igen ellenállóak, a bennük kifejlõdött fertõzõ lárvák kedvezõ körülmények között akár 5 éven át képesek megõrizni életképességüket.

A vastagbélférgesség hazánkban is a lovak legelterjedtebb és leggyakoribb parazitózisa, amelyet számos féregfaj okozhat. Ezek csak ritkán idéznek elõ klinikai tünetekkel járó megbetegedést, leginkább a 2-3 évesnél fiatalabb lovakban. Kártételük a fertõzést okozó faj(ok)tól, a fertõzöttség mértékétõl és az állatok korától függõen változik. Állat-egészségügyi és gazdasági jelentõsége a vastagbélférgek lovakban fejlõdõ lárváinak van, amelyek esetenként jelentõs mértékben károsíthatják a lovak egészségi állapotát, teljesítményét, sõt azok elhullását is okozhatják. A forgalomban lévõ készítmények mindegyike alkalmas a vakbélben és a vastagbélben élõsködõ kifejlett férgek elpusztítására. A kórtani szempontból jelentõsebb lárvák ellen azonban nem ilyen könnyû védekezni. A bántalom elleni tervszerû védekezéshez állatorvos tanácsát kell kérni.

A lovak galandférgességének elõfordulásáról és jelentõségérõl évtizedeken keresztül alig lehetetett hallani, mert csak elvétve állapították meg. Sokáig úgy gondolták, hogy a bántalom ritkán fordul elõ, és nem okoz állat-egészségügyi problémát. A legújabb kutatások eredményei viszont azt jelzik, hogy a galandférgek (3. kép) számuktól függõen eltérõ mértékben, de kedvezõtlenül befolyásolják az állatok egészségi állapotát. Bármely ivarú és korú lóban elõfordulhatnak, de a fiatalabb, 1-2 évesekben gyakrabban. A galandférgek fejlõdésével magyarázható, hogy csak a legelõre járó vagy a fertõzött legelõrõl származó takarmánnyal etetett állatokban alakulhat ki a bántalom. Lovanként nem ritkán több száz, sõt ezernél is több féreg mechanikailag és kiválasztott anyagai révén zavarja a belek mûködését, a bél nyálkahártyájának mélyre terjedõ gyulladását okozza. A táplálék felszívódása zavart szenved, emésztési zavarok jelentkezhetnek, az állatok kondíciója romlik. Nem ritkán hasmenés és anémia tünetei mutatkoznak. A galandférgesség miatt gyakrabban jelentkezik kólika. Sok galandféreg a vékonybél és a vakbél találkozásánál részben vagy teljesen elzárhatja a bél üregét. A galandférges állatokban a bélfal betüremkedhet, vagy megrepedhet, olykor elhullással járó bélcsavarodás alakulhat ki. Galandférgesség esetén a legelõre járó lovakat olyan hatóanyagú készítménnyel kell rendszeresen kezelni, amely képes elpusztítani ezeket az élõsködõket is.

Tudomásul kell venni, hogy parazitamentesség nem érhetõ el a lovaknál, de a fertõzöttséget okozó élõsködõk ismeretében tervszerûen és szakszerûen végzett védekezéssel hatékonyan és gazdaságosan mérsékelhetõ, ill. megelõzhetõ a láthatatlan élõsködõk okozta kártétel. A kancák és a csikók kezelésekor a velük egy környezetben tartott, valamint az odaérkezõ lovak féregtelenítését is el kell végezni. Figyelmet kell fordítani az etetõ- és itatóeszközök, valamint az istállók, a karámok és a legelõk higiéniájára is.