Patkol�s

Mindenek el�tt: kell-e a l� l�b�ra patk�?

A legfontosabb egy�ltal�n azt eld�nteni, hogy sz�ks�g van-e a patkol�sra. A patkol�s egyetlen c�lja az, hogy v�dj�k a pat�t, vagyis a patkol�s egy sz�ks�ges rossz, amit az ig�nybev�tel, a "civiliz�ci�s �rtalmak" (pl. aszfalton, kem�ny talajon val� j�r�s stb.), illetve a pata probl�m�i tehetnek sz�ks�gess�. Hogy mag�t a patkol�s folyamat�t melyik kov�cs hogyan kivitelezi, az m�r egy m�sik k�rd�s.

Melegen vagy hidegen?

Ez a k�rd�s sz�mos l�tulajdonosban felmer�lhet, hiszen ma �jra renesz�nsz�t �li a melegen val� patkol�s. M�s kov�csok viszont hidegen patkolnak, �gy jogos a felvet�s, vajon milyen �rvek sz�lnak az egyik vagy a m�sik megold�s mellett.
A melegen t�rt�n� patkol�snak t�rt�nelme van. Gondoljunk csak bele: hajdan�n a l� ment a kov�csm�helybe, nem pedig a kov�cs j�tt ki a l�hoz. A m�helyben a kov�cs maga k�sz�tette a patk�t, hiszen nem vehette meg az �zletben a k�sz patk�t, ahogyan manaps�g, amikor k�l�nb�z� m�retekben, jobbos-balos, illetve els�-h�ts� v�ltozatban kaphat� a - r�ad�sul hidegen is j�l alak�that� anyagb�l k�sz�lt - k�sz patk�k sokas�ga. Hajdan a lovat elvitt�k a m�helybe, a kov�cs el�vett egy sz�l anyagot - a kiv�l�an kov�csolhat�, 0,2% sz�ntartalm�, kop�s�ll�, kiv�l� anyagmin�s�g� nyers anyagot -, beletette a koh�ba �s felhev�tette, hiszen azt m�g ki kellett kov�csolni. Ebb�l k�vetkezik, hogy a melegen igaz�t�s (vagyis amikor a patk�t m�g melegen a pat�ra helyezik, amin az �g�snyomot hagy) egy, a technol�gi�b�l ad�d� lehet�s�g volt, hiszen adott volt, hogy a patk� meleg. (Meg kell jegyezni, hogy akkoriban az a f� szempont, hogy "mindig a patk�t igaz�tjuk a l�ra �s nem ford�tva", teljesen igaz volt, hiszen a kov�cs egy teljesen nyers anyaggal kezdett dolgozni, �gy kiz�r�lag a patk�t k�sz�thette el az adott pat�nak megfelel� alak�ra.)

Mi�rt "s�tik" r� gyakran a patk�t a pat�ra?

Szomor� t�ny, hogy ez a k�rd�s egy�ltal�n k�rd�s lehet. A hajdani kov�csok ugyanis sohasem "s�t�tt�k" r� a vasat, nem "�gett�k fel" a pat�t a patkol�skor, ilyen m�dszerr�l egyetlen helyen sem olvashat senki a szakirodalomban. De val�ban melegen pr�b�lt�k r� a patk�t a pat�ra, csakhogy ezt "fekete melegen val� igaz�t�snak", �s nem fel�get�snek nevezt�k.

Mi az a "fekete melegen igaz�t�s"?

Ha felhev�t�nk egy anyagot, akkor a meleg�t�ssel el�rt k�l�nb�z� sz�nek egy-egy h�m�rs�klet fokozatot jelentenek. A nyers patk� anyaga hidegen barn�s sz�n�, hiszen oxidr�teg bor�tja. A meleg�t�s sor�n el�sz�r k�kesfekete, vagyis "fekete meleg" lesz, ami kb. 4-500 oC-ot jelent. A tov�bbi meleg�t�s hat�s�ra ezut�n el�bb cseresznyev�r�sbe megy �t (7-800 oC), majd szalmas�rga lesz, m�g v�g�l feh�ren izz� lesz. Ezt az �llapotot k�veti az olvad�si pont, amikor feh�r szikr�kat fr�csk�lve egy feh�ren izz�, k�pl�keny anyagg� v�lik a vas, ez 1350 oC-on k�vetkezik be.
A patk�t csakis ezen az �gynevezett fekete meleg h�m�rs�kleten szabad a pat�ra igaz�tani, �gy is �pp csak egy pillanatra oda�rintve a szaruhoz. Az elj�r�s l�nyege, hogy �gy a pat�n a felhev�tett vas egy nyomvonalat hagy, ami megmutatja, hogy hol nem egyenletes m�g a patk� vagy a pata s�kja. Az alapszab�ly ilyenkor is ugyan�gy �rv�nyes: a patk�t kell a pat�hoz igaz�tani, �s nem ford�tva. A patk� igaz�t�sa alakra, form�ra �s s�kra vonatkoz�an lehets�ges. A pat�t csakis a s�kra igaz�t�sn�l lehet befoly�solni, hiszen az m�g lehet egyenetlen, �pp�gy, ahogyan maga a patk� is.
A fekete melegen val� igaz�t�s helyett persze �pp�gy lehetne alkalmazni egy olyan m�dszert is, amelyben valamilyen tetsz�leges anyaggal bekenem a pat�t (ak�r kr�taporral, vagy egyszer�en leteszem egy teljesen s�k fel�letre, majd megn�zem, hogy hol marad rajta szennyez�d�s �s hol nem), de hajdan�n, amikor a kov�cs a l� ottl�tekor k�sz�tette el a megfelel� patk�t, ez volt a legk�zenfekv�bb megold�s.

Mire j� akkor a "mobil koh�"?

Manaps�g j� n�h�ny kov�cs haszn�l �gynevezett mobil koh�t, amit egyszer�en mag�val vihet a t�bbi felszerel�ssel egy�tt a l�tulajdonos ist�ll�j�hoz. Csakhogy patk�t m�r nem nyers anyagb�l k�sz�t, ugyanazt a boltban v�s�rolt k�sz patk�t haszn�lja, mint a hidegen dolgoz� kov�csok. K�ts�gtelen ugyan, hogy melegen k�nnyebb a patk�t alak�tani, mint hidegen, de t�nyleges funkci�ja nincs ma a koh�knak, nem is sz�lva arr�l, hogy ha a fekete melegn�l magasabb h�m�rs�kletre hev�ti fel a vasat �s "r�s�ti" a patk�t a pat�ra, azzal k�rt is okozhat a pata szerkezet�ben.

Mi�rt csak az el�ls� l�bakra ker�l sok esetben patk�, a h�tuls�kra pedig nem?

Ennek megv�laszol�s�ra el�sz�r t�rj�nk ism�t vissza a szab�lyos pata fogalm�hoz. Milyen is a szab�lyos pata? Az el�ls� v�gtagon �veltebb, ter�ltebb, mint a h�tuls�n. A ter�ltebb pata k�t oldalfali szaruja, k�r�velten a hordoz�sz�l, azaz az oszlopos szarur�teg s�torszer�en n�vekszik. Ez azt jelenti, hogy a n�veked�s nem p�rhuzamos, vagyis min�l jobban n�vekszik a szaru, ann�l nagyobb lesz a hordoz�sz�l �tm�r�je. Min�l jobban t�ln� a szaru, ann�l nagyobb lesz a pata. Ha nagyobb a pata, hosszabb a "k�r�mr�sz", a talptest�t�l f�ggetlen�l, hiszen m�r t�ln�vekedett, akkor az ellen�ll�k�pess�ge cs�kken. Ezzel szemben a h�tuls� pata keskenyebb, kev�sb� �velt, �gy a szaruoszlop is a p�rhuzamoshoz jobban k�zel�tve n�vekszik lefel� �s a talajjal is nagyobb sz�gben �rintkezik, �gy az ellen�ll�k�pess�ge is nagyobb, mint az ells� pata szaruj��.
A m�sik ok a s�lyvisel�sb�l ad�d� k�l�nbs�g. A lovakn�l term�szetes egyens�lyi helyzet�kben nem egyenl� terhel�s jut az el�ls� �s a h�tuls� v�gtagra. Olyannyira nem, hogy az el�ls� v�gtag viseli a s�ly k�tharmad, m�g a h�tuls� az egyharmad r�sz�t. Vagyis a csak az el�ls� l�bakra val� patkol�s oka egyr�szt az az �ltal�nos t�ny, miszerint a patkol�s az�rt van, hogy v�dj�k a pat�t, m�sr�szt az a k�t fontos t�nyez�, hogy a pata alakja, form�ja, valamint a s�lyvisel�s eloszl�sa az el�ls� v�gtagn�l kedvez�tlenebb, mint a h�tuls�n�l, �gy az el�ls� v�gtag pataszaruja j�val nagyobb ig�nybev�telnek van kit�ve, mint a h�tuls� v�gtag�.