L�t�pusok

A lovaknak �s a p�niknak nagyon sokf�le t�pusa ismert, kezdve a nagy test�, lass� mozg�s� neh�zig�s l�t�l a karcs� �s gyors angol teliv�rig. Egy-egy t�pus �ltal�ban a fajt�k kesresztez�s�nek eredm�nye, de vannak olyanok, amelyeket kifejezetten meghat�rozott c�lra teny�sztettek ki. P�ld�ul egy nagy test� ig�sl� �s egy teliv�r keresztez�s�b�l olyan l� sz�letik, amely egy termetes lovast is k�nnyen elb�r a h�t�n.

T�pusok v�rm�rs�klet szerint 

K�l�nb�z� alkat�, m�ret� lovakat ismer�nk. Ha azt mondjuk, k�t vagy t�bb l� ugyanahhoz a fajt�hoz tartozik, ez azt jelenti,hogy hasonl� tulajdons�gokkal rendelkeznek. A l�fajt�kat h�rom csoportba soroljuk v�rm�rs�klet szerint: - Melegv�r� lovak - Hidegv�r� lovak - Nemesv�r� lovak A p�nikn�l ilyen feloszt�s nincs.

• Hidegv�r� lovak: �szak-Eur�p�b�l sz�rmaznak, ahol b�ven tal�lhat�k k�v�r legel�k a h�v�s, csapad�kos id�j�r�s k�vetkezt�ben. Nem csoda, hogy ebbe a fajt�ba tartoz� lovak mind nagy test�ek, �s igen er�sek, mint a brabanti vagy belga lovak.
• Melegv�r� lovak: Az �zsiai vadlovakt�l a przewalskiit�l �s a tarp�nt�l sz�rmaznak. �l�nk, finom csontozat� fajta, alkatuk sokoldal� hasznos�t�sra utal. A lovak "t�pus�t" aszerint hat�rozz�k meg, hogy milyen munk�ra alkalmasak.
• Nemesv�r� lovak: Az anglo-arab egyes�ti mag�ban a nemesv�r� lovak minden sz�ps�g�t, finoms�g�t �s eleganci�j�t. Eredetileg a K�zel- Keletr�l �s �szak-Afrik�b�l sz�rmazik, ahol a sov�ny legel�k �s a sz�ls�s�ges id�j�r�s a kisebb test�, sz�v�s �s gyors l�fajta kialakul�s�nak kedvezett.
• P�nik: Legfeljebb 148 cm magas �s t�bbs�g�kben tiszta v�r� �shonos fajta, ak�rcsak az izlandi p�ni. A p�ni l�ba r�videbb, mint a l��, de m�ret�hez k�pest er�sebb. A p�nik sz�v�s, �nt�rv�ny� �llatok.
  

T�pusok hasznos�t�s szerint 

• Fogatlovak: Azoknak a lovaknak, amelyek fogath�z�sra alkalmasak, �ltal�ban meredekebb a lapock�juk, ez�ltal j�l felfekszik r� a h�m, m�sr�szt a cs�dj�k is meredekebb. L�bukat magasabbra szokt�k emelni, ami eleg�nsan mutat a fogatban, �m a lovagl�sn�l kifejezetten k�nyelmetlen.
• H�taslovak: A lovagl�sra haszn�lt �llatnak er�snek kell lennie, hogy elb�rja lovas�t, t�rzs�nek pedig kem�nyebbnek, hogy a lovasnak j� �l�st ny�jtson. D�lt lapock�j�nak k�sz�nhet�en hosszabb �s alacsonyabb l�p�sekkel halad, ami k�nyelmess� teszi a lovagl�st. Ebben szerepe van a kisebb sz�get z�r� cs�dj�nek is. Az izmos far �s hossz� h�ts� l�b az ugr�sban v�lik el�ny�re…
• Sportp�ni: a h�tasl� a legjobb tulajdons�gaival rendelkezik, sz�p, ar�nyos testfel�p�t�s�, a v�rm�rs�klete pedig egyenesen t�k�letes.
• Neh�zig�s lovak: Massz�v testfel�p�t�se, vastag csontozata �s er�s izmai neh�z terhek vontat�s�ra teszik k�pess�.
• Kocsil�: e t�pusnak is er�snek kell lennie, m�gis k�nnyebb test�ek, ez�ltal eleg�nsabbak. L�bukat magasra emelik. K�t egym�shoz ill� l� p�rban igen �rt�kes.
• Cob: Nyugodt term�szet� h�tasl�, amelynek kiss� r�vid l�ba �s z�m�k teste van. Hagyom�nyosan az id�sebb �s testes lovasok haszn�lj�k el�szeretettel. A cob s�r�ny�t gyakran r�vidre v�gj�k.
• P�l�p�ni: Kis test� l�. Gyorsan mozog, fordul�kony, k�pes hirtelen felgyorsulni, meg�llni vagy ir�nyt v�ltoztatni. Azonnal v�gre kell hajtania lovasa utas�t�sait.
• Vad�szp�ni: Teste er�teljesebb, kev�sb� tetszet�s, mint klasszikus h�tasp�ni�. Amellett, hogy j� h�tasl�, gyors mozg�s�, �s ugornia is tudni kell.